HÍREK

FOLYAMATOS TAGFELVÉTEL!

      Klubvezető:

  • SALAMON FERENC
  • 6. mesterfokozat


    • IDŐPONTOK ÉS HELYSZÍNEK:

  • KEDDEN: 19:00 - 20:30
  • Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium
  • Budapest, XI kerület, Baranyai utca 16.

  • CSÜTÖRTÖKÖN: 19:30 - 21:00
  • Központi edzőterem
  • Budapest IX. kerület Üllői út 57.

    • További információ:
  • Folyamatos tagfelvétel!
  • Jelentkezni lehet a tréningeken.

Wing Tsun

A LEGENDA

A Wing Tsun története évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza. Érdekessége, hogy más stílusokkal ellentétben nő alapította, amiből a stílus számos jellemzője érthetővé válik. Az alapító Ng Mui, egy Shaolin apáca volt. Mikor a kolostort Lee Pa Shan áruló segítségével felgyújtották, csupán öt mesternek sikerült elmenekülnie, s kimenekítenie harcművészeti tudását. Chi Shin-t, Pak Mei-t, Fung Dotak-ot, Miau Hin-t és Ng Mui-t az "öt öreg"-ként emlegetik, Ng Mui-t pedig a Wing Tsun-stílus alapítójaként tisztelik.

A Shaolin kolostor lerombolása után Ng Mui a Fehér Daru-kolostorba vonult vissza, hogy felkészüljön terve valóra váltására: le akarta győzni Lee Pa Shan-t, az árulót. Női voltából adódóan nem rendelkezett nagy fizikai erővel, ráadásul idős is volt már, így nem remélhette, hogy tervét a Shaolin kung fu segítségével keresztülviheti, hiszen az a testi erőre épült. Egy legenda szerint a daru és a róka küzdelmét figyelte meg, és tapasztalatait felhasználta harci stílusa kidolgozásakor, természetesen azonban elsősorban az emberi anatómiát vette figyelembe, és az erő helyett a gyorsaságra, logikus gondolkodásra, az erő elnyelésére és a támadóra történő visszaforgatására épített.


A közeli faluba járt le élelemért, ahol jó viszonyba került a vegyesbolt tulajdonosával. Egy napon a boltost rossz kedvében találta, ugyanis amint elmondta, lányára, Yim Wing Tsun-ra szemet vetett egy rossz szándékú férfi, Wong. Ng Mui felajánlotta, hogy megtanítja a leánynak az általa ismert kung fu technikákat. Yim Wing Tsun örömmel fogadta a segítséget és egyezséget kötött Wonggal: ha a fiú legyőzi őt, feleségül megy hozzá, ha azonban ő győz, Wongnak távoznia kell. Yim Wing Tsun ezután két éven át szorgalmasan és eredményesen gyakorolt, így egyetlen ökölütéssel le tudta győzni ellenfelét. Később Ng Mui terve is valóra vált: cölöpharcban győzelmet aratott Lee Pa Shan felett.

Wing Tsun így nőül mehetett jegyeséhez, Leung Bok Chau-hoz. Ő szintén nagyhírű harcos volt, azért eleinte sértette férfibüszkeségét, hogy felesége is kung fu-t gyakorol. Wing Tsun hosszas kérlelésére azonban egyszer megküzdött vele. Amikor a nő legyőzte őt, mesterévé fogadta, és elkötelezte magát a stílus mellett, amelyet Wing Tsun Kuen-nek nevezett el felesége tiszteletére. Yim Wing Tsun barátnői között volt Miau Tsui Fa, Miau Hin-nek, a kantoni pillangókés mesterének a lánya. Miau Hin átadta tudását lányának, aki pedig Yim Wing Tsun-nak tanította meg a páros kések technikáját: ekkor került bele a kantoni pillangókések technikája a Wing Tsun rendszerébe. Leung Bok Chau, aki Yim Wing Tsun férje volt, Leung Lan Kwai-nak adta tovább tudását, aki orvos volt és gyógynövényeket termesztett. Ő pedig Wong Wah Bo-t, a színészt fogadta tanítványává, aki a híres Vörös Bárkán utazó társulat tagja volt. Chi Shin, az öt öreg egyike, aki a Shaolin hosszúbot technika ismeretét hozta magával, a kolostor lerombolása után szintén itt rejtőzött el. Már attól félt, elvész az ősi tudás, hiszen a hosszúbot gyakorlásához jó erőnlét kell, így sokáig nem talált méltó tanítványra. Ekkor találkozott Leung Yee Tai-jal, a matrózzal, aki egy hosszú bottal kormányozta a hajót, és őt választotta tanítványául. Később Wong Wah Bo és Leung Yee Tai megosztották egymással tudásukat, és a technikák leegyszerűsítésével kifejlesztették a Wing Tsun hosszúbot technikáját.


A Wing Tsun tudását a legyőzhetetlen Leung Jan, a "kung fu királya" vitte tovább. Ő már iskolát is nyitott, több tanítványa volt, köztük két fia, Leung Bik, és Leung Tsun. A szomszédban lakó pénzváltót, Chan Wah Shun-t azonban nem fogadta tanítványai közé. A lelkes Chan Wah Shun nem hagyta annyiban a dolgot: a kulcslyukon át megfigyelte a tréninget, majd otthon órák hosszat gyakorolta az ellesett technikákat. Egy alkalommal újra megjelent kérésével Leung Jan házában, de csak az egyik fiút találta otthon. A fiú kérésére küzdelem bontakozott ki, melynek győztese -nagy meglepetésére- a szorgalmasan gyakorló pénzváltó lett. A küzdelem során eltört Leung Jan kedvenc karosszékének a lába, így mikor a kung fu királya hazaért, minden kiderült. Most már tanítványává fogadta Chan Wah Shun-t. Chan Wah Shun tanítványa volt Yip Man nagymester, aki Leung Bik-től is tanult. Yip Man nagymester tudását az ifjú Leung Ting-re örökítette át, aki mestere 1972-ben bekövetkezett halála óta a stílus nagymestere. Si-Fu Máday Norbert közvetlenül tőle tanulja a Wing Tsun technikáit, és adja tovább tanítványainak, közöttük a Nógrád megyei és pesti klub vezetőjének, Si-Hing Salamon Ferencnek.

A Wing Tsun mára már világszerte ismertté vált: több mint 60 országban oktatják és több százezer lelkes követője van.

A stílus egyik mottója az, hogy mindenkinél van erősebb, így nem a fizikai erőre támaszkodik, hanem a kicsiszolt technikára, amit egy gyengébb ember is végre tud hajtani. Nem igényel különösebb hajlékonyságot sem, így korra és nemre való tekintet nélkül bárki elsajátíthatja. Csak egyszerű és az önvédelemben jól hasznosítható mozdulatokat tartalmaz, így viszonylag könnyen elsajátítható. A Wing Tsun viszont nem csupán harcról és önvédelemről szól, hanem az önkifejezésről, a személyiségfejlesztésről és az önmegvalósításról is. Mint bármely más művészettel, a Wing Tsunnal is lehet az a célunk, hogy megismerjük önmagunkat, saját korlátainkat, és hogy kialakíthassuk a saját testi-lelki harmóniánkat. Ez persze csak kemény munkával és sok lemondással érhető el, ami a nevében is benne rejlik: a Kung Fu jelentése Kemény Munka. A Kung Fu gyakorlása során nem csak a testünket eddzük, hanem a lelkünket is: a sok gyakorlás során nagyobb magabiztosságra, kitartásra és állóképességre is szert tehetünk. A tréningek során fejlődik a koncentrációs képesség, a kondíció, a tűrőképesség és a mozgáskoordináció is. A fizikai képességek fejlesztésén és egy egészséges életfilozófia elsajátításán kívül a gyakorlók logikája és memóriája is fejlődik: a gyakorlatok során nagy hangsúlyt fektetünk az anatómiai és fizikai magyarázatokra, illetve az ok-okozati viszonyok összefüggésének elmagyarázására. A keleti kultúrán át betekintést nyerhetünk a kínai nyelv, és a kínai vallások rejtelmeibe; az erkölcsi nevelés segítségével pedig a tanuló elsajátítja az önfegyelmet, a társai és a mestere iránti tiszteletet és a türelmet is. A Wing Tsun tréningeken elsajátított elveket és tanításokat a diákok nem csak gyakorlás közben, hanem a mindennapi életben is alkalmazni tudják, így ezek egyfajta útmutatóvá is válhatnak számukra ahhoz, hogy megtalálhassák a helyes utat, illetve a saját útjukat a mai világban.

Fokozat rendszer:

A Wing Tsun-ban 12 tanuló és 12 mesterfokozat van.
Kezdő fokozatok (az alapokat szimbolizálják)

  1. Fokozat (föld és mag)
  2. Fokozat (napfelkelte)
  3. Fokozat (enyhe napfény)
  4. Fokozat (ragyogó napsütés)
  5. Középhaladó fokozatok (a növény fejlődését szimbolizálják)

  6. Fokozat (rügy)
  7. Fokozat (levél)
  8. Fokozat (víz)
  9. Fokozat (termés, a szilva)
  10. Haladó fokozatok (nemesfémeket szimbolizálják)

  11.  Fokozat
  12. Fokozat
  13. Fokozat
  14. Fokozat

Mesterfokozatok

  • 1-4-ig Technikus (vékony piros sáv)
  • 5-8-ig Praktikus (vastag piros sáv)
  • 9. nagymester (vastag sárga csík)
  • 10. a vezető nagymester
  • 11. visszavonult nagymester
  • 12. poszthumusz adományozzák a nagymesternek

A Wing Tsun 3 pusztakezes formagyakorlatot tartalmaz. Az első formagyakorlat a Siu Nim Tau, a kezdők formagyakorlata, ami az alapokra tanít meg. A második formagyakorlat a Chum Kiu, a haladók formagyakorlata, ami a védekezésre tanít meg. A harmadik formagyakorlat a Biu Jee, a mesterek formagyakorlata, ami a támadásra tanít meg. A Wing Tsunnak a legendás gyakorlata, a tapadós kezek (Chi Sau), a haladók gyakorlata. Chi Sau gyakorlása közben fejlődik ki a bőrérzékelés amely egy sokkal gyorsabb reakcióutat tesz lehetővé a harc alatt. Ilyenkor olyan gyorsan gyakorolnak a mesterek, hogy nincs arra idő, hogy a szem érzékeljen, hanem rögtön bőr érzékelő receptoraira kell hagyatkozni, amely több százszor gyorsabb a szemnél. A Wing Tsun tanítási programja a nyelvtanuláshoz hasonlítható. A Siu Nim Tau az ABC, a Chum Kiu a szavak, a Chi Sau a nyelvtan, a szabadharc pedig a folyékony beszéd. A Wing Tsun tartalmaz további formagyakorlatokat is azonban ezek nem pusztakezesek és csak magas mesterszinten sajátíthatóak el. Ilyen például a fabábu formagyakorlat, a hosszúrúd forma, a pillangókés forma és a három csillag cölöp forma.
forrás: www.wtszeged.hu


Az országban található eredeti Leung Ting Wing Tsun Kung Fu iskolák >>>

 

 

Gondolatok,
szellemiség

Az 5 csésze meséje

A kung fu gyakorlása olyan, mint a teafőzés művészete. Akkor van értelme, ha a gyógyulást segíti, vagy ha másokat megkínálhatunk vele. Ha arra használjuk, hogy másokat leforrázzunk, megszűnik művészetnek lenni.


A tanítványok mindegyike egy-egy teáscsészéhez hasonlítható. A tea pedig a tudást jelképezi.

A legelső csésze szép és üres, magába fogadja a teát, és megtartja azt. Olyan ez, mint az a diák, aki lelkesen és szeretettel gyakorolja a kung fu művészetét. Őrzi a rá bízott tudást, és ha arra kerül a sor, segít másokon vagy megvédi saját magát.

A második csésze a csorba csésze. Tiszta és ízletes teát tud magába fogadni, de a tea alakja soha nem lesz olyan, mint az ép csésze esetében. Ez ahhoz a tanítványhoz hasonlítható, aki szorgalmas, de testi vagy szellemi fogyatékosság miatt nem érhet el olyan külső eredményeket, mint egy egészséges ember. A rá bízott tudás ettől függetlenül tiszta forrásból való és valós értékeket rejt.

A harmadik a félig teli csésze. Ha beleöntjük a teát, annak furcsa íze lesz, így sokáig kell újratölteni ahhoz, hogy tiszta ízt kaphassunk. Ha valakinek előítéletei vannak, vagy más stílust tanult korábban, annak nehezebb egy teljesen új mozgásrendszert és filozófiát elsajátítania.

A negyedik csésze a fejjel lefele fordított csésze. Ha valakinek megvannak a képességei ahhoz, hogy jó kung fu-s lehessen, de nem figyel, nem szorgalmas, nem érdekli igazán a kung fu.

Az ötödik csésze alja átlátszó méreggel van bekenve. Ezt viszont csak akkor veszed észre, amikor már belekóstoltál. Ahhoz a diákhoz hasonlítható ez a csésze, aki rosszra használja a tudását, vagy épp a többi tanítvány lelkesedését próbálja elvenni.


Mi a különbség a küzdősport és a harcművészet között?

A harcművészeti ágaknak általában filozófiai, vallási hátterük van és a technikák csiszolása művészi szintre juttatja el a gyakorlót. Fontos az emberi élet tisztelete, és a béke fenntartása. A harci művészetek, ezen belül a kung fu, elsősorban nem az erőszakot hangsúlyozzák; a cél a saját testi és lelki egyensúly megteremtése. Megtanít a keleti gondolkodást jellemző higgadtságra, valamint a harc mellett az élet problémáinak megoldására. Egy igazi kung fu-s ember nem hajszol érmeket, versenyeredményeket: magával versenyez és nem másokkal. Az a célja, hogy saját magához képest mindig jobb legyen és nem az, hogy mindig keressen magánál gyengébbeket, akiket aztán legyőzhet. A küzdősportokkal kapcsolatban beszélhetünk súlycsoportokról, szabályokról, bíróról és fair küzdelemről. Amikor viszont az utcán harcra kerül a sor, akkor a "második helyezett" nem ezüstérmet fog kapni, hanem esetleg korházba kerül. Ezért tartják úgy a harcművészek, hogy egy valós harc során nincs igazi győztes. Nem azért tanulják meg a technikákat, hogy bizonygassák a tudásukat: csak akkor alkalmazzák a tanultakat, ha tényleg szükség van rá. Egy utcai támadás során nem lehet időt kérni, nem lehet bedobni a törölközőt, és nem feltétlenül egy hasonló súlyú támadóval kerülünk szembe. Ilyen esetekre is késznek kell lenni, ehhez viszont a szabályokat magunk mögött kell hagyni. Csak egy szabály van: hogy nincs szabály.

FILOZÓFIA

A Wing Tsun stílusban három alapvető keleti gondolkodásmód jelenik meg: a Buddhizmus, a Konfucianizmus és a Taoizmus. A Buddhisták azt tanítják, hogy semmi sem állandó csak a változás, és a változáshoz alkalmazkodnunk kell; keményen kell dolgozni önmagunk fejlesztéséért, különben nem juthatunk el végső célunkhoz. A Konfucianizmus a tiszteletre, a fegyelemre, az egyenességre, és a családon belüli hierarchiára tanít meg. A Taoizmus pedig a harcművészetekben fellelhető tanításokat a hétköznapi életre vetíti ki: felkínálja a lehetőséget, hogy tisztábban lássuk és értsük meg környezetünket, és a kezünkbe adja a kulcsot a világunk megértéséhez. Ezek a filozófiai irányzatok megvilágítják a harcművészetek gyakorlóinak az utat, de nem csak a harc útját, hanem a mindennapi élet és a tudás megszerzésének útját is.

A következő néhány bekezdésben egy kicsit bővebben is olvashatnak erről a három gondolkodásmódról: keletkezésükről, fejlődésükről és alapvető tanításaikról.

Buddhizmus: Az ókori Indiában jött létre, feltehetőleg a kasztrendszer megszilárdulása miatt, hiszen a megkövült kasztrendszerrel szemben Buddha vallási reformja megváltást, üdvösséget és szilárd erkölcsi támaszt ígért. A legenda szerint Guatama Sziddhátra, azaz a Buddha (Megvilágított), alapította ezt a vallást. Sziddhátra egy királyfi volt, aki i. e. 560 és 480 között élt Észak-Indiában. Csodás születése is bizonyította különlegességét. Felnőtt korában találkozott egy öreggel, egy beteggel, egy halottal és egy aszkétával, így jutott el a Megvilágosodáshoz, ami a szenvedés és a múlandóság belátását jelentette. Ezután remetévé vált, és megfogalmazta a Buddhizmus alapelveit. Az emberi tudás alapja az a felismerés, hogy az élet egyenlő a szenvedéssel, melynek okai az élet utáni vágy, az érzékiség és a tudatlanság. Ezektől tartózkodni kell, az életösztönt ki kell kapcsolni, aszkézist kell gyakorolni, és meditálni kell, hogy eljuthassunk a Nirvánába, ami a teljes megsemmisülés, a létvágy nélküliség, a nemlétezés. Buddha szerint, minden létező dolog ideiglenesen összeállt részecskékből áll. Ezeknek a részecskéknek a mozgását a Dharma, azaz a Világtörvény szabja meg. Metafizikáján túl, a Buddhizmus elsősorban erkölcsfilozófiai rendszer. Olyan vallás, amelynek nincsenek sem istenei, sem mitológiája. Buddha nem tagadja istenek létezését, de nem tulajdonít nekik nagy jelentőséget. Öt alapszabálya van, amelyek a Nirvána felé vezetnek: tilos bármilyen élőlényt elpusztítani, más tulajdonát elvenni, más asszonyát elvenni, hazudni és lerészegedni. Az elmúlt két évezred során a Buddhizmus gyakorlatilag kiszorult szülőföldjéről, Indiából. Ugyanakkor népszerűvé vált a Távol-Keleten, Kínában, Japánban és Mongóliában, ahol helyi vallási elemekkel keveredve tovább él.

Konfucianizmus: A hagyomány szerint Konfucius i.e. 550 és 480 között élt, és észak-kínai szülőföldjén magas állami, közhivatali méltóságokat viselt. Konfucius tanításának a középpontjában a helyes emberi cselekvések kérdése áll. Fő elve szerint ne tegyél olyat, amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled. A helyes viselkedés vezet el az igazsághoz, az igazság győzelme pedig a társadalom legfontosabb érdeke. A Konfucianizmus kiindulópontja a patriarchális társadalom. Király és szolga, apa és fiú viszonyában egyaránt az előbbiek bölcs útmutatásai és az utóbbiak engedelmes tettei a mértékadóak. Az emberi bölcsesség forrása a múlt, a régiek tanulmányozása. A Konfucianizmus osztja, az ősök tiszteletével kapcsolatos, közkeletű kínai nézeteket, s nem idegen tőle a hagyományos mitológia elveinek elfogadása, tudomásulvétele sem. Világképének a középpontjában a Tao áll, mint az állandóság, változatlanság elve. Ez szabja meg az égitestek mozgását csakúgy, mint az emberi tevékenység helyes elveit.

Taoizmus: Az ősi Kína vallásosságának az alapja az ősök és szellemek kultusza, az ehhez kapcsolódó mágikus és animisztikus szertartások. A világot benépesítő jó és rossz démonok hitéből bontakozott ki a Kínai panteon, élén az Égi Császárral (Sangti). A Kínai mitológia kozmológiája ugyanakkor az isteneket is alárendelte az egyetemes összhang világában munkálkodó, két metafizikai princípiumának (Jin és Jang). E két elv, elem működésének fő mozgatója a személytelen Örök Törvény (Tao). A Taoizmus önálló vallásként az i.e. hatodik században született meg, mestere a legendás bölcs, Lao-ce volt, aki e tanokat a Tao Te King című műben foglalta össze. A gondolatrendszer középpontjában a Tao, a Világtörvény áll, ami minden létező ős oka. Az ember feladata, hogy szemlélődő módon törekedjen a Tao befogadására, megértésére. Ez eredendő passzivitást követel, Lao-ce szerint a helyes cselekvés, a "nem cselekvés". E gondolatból bontakozik ki a Taoizmus egész mértékletességre, józanságra és lemondásra épülő etikai rendszere. "Tiszta" Taoizmus viszont nem létezik, ugyanis s e hit követői nem hoztak létre szervezett egyházat.
forrás: www.wtszeged.hu

Edzések

Klubvezető:
SALAMON FERENC 6. mesterfokozat

    IDŐPONTOK ÉS HELYSZÍNEK:
  • KEDDEN: 19:00 - 20:30
    Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium
    Budapest, XI kerület, Baranyai utca 16.

  • CSÜTÖRTÖKÖN: 19:30 - 21:00
    Központi edzőterem
    Budapest IX. kerület Üllői út 57.
További információ
Telefon: +36 30/985-68-89
E-mail: salamon.ferenc@wingtsun.hu

Galéria

  • Legfrisebb képeink

  • Képek a '90-es évekből...

  • Vegyes képek

  • Videók

  • Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

    Get Adobe Flash player

Kapcsolat

SALAMON FERENC 6. mesterfokozat
Telefon: +36 30/985-68-89
E-mail: salamon.ferenc@wingtsun.hu

© 2013 Magyar Wing Tsun Egyesület. Minden jog fenntartva.
webdesign: InformX - C5ap1